Egyéb

Felfedezők napja

Hozzászólás most!

2018.3.28.-án ellátogattunk a millenárisba ahol megrendezésre került a Felfedezők napja. 2 előadást néztünk meg, az első egy vulkános előadás volt amiben arról volt szó hogy a föld klímájára milyen hatással voltak a vulkán kitörések. A klíma  változással a legnagyobb hatással a vulkáni por volt, ami a légkörbe kerülve sokáig lecsökkentette a földet érő napsugárzás erejét. A kitörés után előfordult hogy néhány napig teljes sötétségben maradt a vulkán néhány 100 km-es körzetében a föld felszín. A grafikon a Föld légkörének az átlátszatlanságát  mutatja. Megfigyelhető, hogy a vulkánkitörések után az optikai mélység (egyzerűsítve az átlátszatlanság)  jelentősen megnőtt.

A vulkáni por pedig hosszú hónapokig megmaradt a légkörben. Az éves átlag hőmérséklet a nagyobb kitörések alkalmával közel 1 celsius fokot is csökkent, ami a statisztikákat tekintve nagyon nagy érték

A légkörbe került kéndioxid a sztratoszférában nagyon sokáig megmarad és globális hőmérséklet csökkentő hatása miatt a globális felmelegés elleni küzdelem egyik eszközeként is szóba került.
Az előadás arra próbált rávilágítani hogy a múltbeli vulkán kitörések tanulmányozásával jobban megérthetjük a jelenlegi felmelegedés lehetséges okait.

A másik előadás a marskutatásról szólt. Az előadó a chillei Atacama sivatagba tett expedíciójáról számolt be.  Azért ment az Atacama sivatgba mert a környezeti viszontagságai nagyon hasonlítanak a marsi körülményekhez: nagy a hőingadozás, nagyon száraz a levegő, a víz a föld felszín alatt a fagyott állapotban található, nappal elolvad éjszaka megfagy ami folytonos talajmozgást eredményez.

 

Képtalálat a következőre: „Atacama sivatag”
Atacama sivatag
Képtalálat a következőre: „Mars felszín”
Mars felszíne

És részt vettünk még  a láthatatlan kiállításon is. Először kipróbáltuk a bray írógépet amivel nem sokra mentem. Ezután bementünk a láthatatlan kiállításra ahol ki kellet tapogatnunk a dolgokat. Az egyik részen szobrok voltak ahol ki kellet találni hogy kit/mit ábrázol az a szobor amit épp szorongatunk. Meg a másik ami még említésre méltó az a büfé volt ahol ki kellet találni hogy milyen pénz érme van a kezünkben, amit ha nem tudtunk ki találni a vezető elmondta hogy milyen pénz van a kezünkben, ja és lehetett venni sport szeletet,balaton szeletet, kólát, kinleyt, és vizet.

Képtalálat a következőre: „Black”
A láthatatlan kiállítás

 

 

 

 

 

 

Egyéb, Természetismeret

Fák külső megjelenése

Hozzászólás most!

A fák jellemző külső tulajdonságai:

a levél alakja
a levél széle
a levél kapcsolata az ághoz
a levél elhelyezkedése
a törzs színe és mintázata
bizonyos fák esetében a  gyökérzet föld felletti része

 

Mangrove
Mocsári ciprus (Mártonvásár)
Image result for vácrátóti arborétum fenyő fajták
Ficus Magnolioides gyökere ( vácrátóti arborétum)
Fenyőfa tűlevél ( Erdőkertes)

 

Borostyán, érdekessége ha támasztékot talál és tud futni, akkor 3 karéjos formájú leveleket növeszt, ha nincs támaszték levelei szív alakúak és termést is csak ekkor hoz ( Erdőkertes)
Borostyán támaszték nélkül ( Erdőkertes)
Nyugati ostorfa, levele tojásdad, fűrészes szélű, levélkapcsolata nyeles, a levelek átellenesen szórt állásúak. Két ivarú virágai egylakiak. ( Erdőkertes)

 

Borbolya, levele lándzsás, levélkapcsolat: örvös, két ivarú virágai vannak, egylaki ( Erdőkertes)
Nyírfa, kérge repedezett, színe fehéres ( Erdőkertes)
Dió, kérge repedezett ( Erdőkertes)

 

Nyugati ostorfa, kérge barázdás ( Erdőkertes)
Keleti tuja, virágai egyivarú egylakiak ( Erdőkertes)
Jellegzetes fa korona alakok: fenyő, juhar ( Erdőkertes)
Hársfa jellegzetes koronája ( Erdőkertes)
Jegenye nyárfa jellegzetes koronája ( Erdőkertes)
Jellegzetes fenyő korona ( Erdőkertes)
Nyugati ostorfa a kert végében ( Erdőkertes)
Egyéb

Hidak

Hozzászólás most!

Komáromi Erzsébet híd:414 m  1891-ben kezdték építeni. Feketeházy János tervezte

Képtalálat a következőre: „komáromi erzsébet híd”
Komáromi Erzsébet híd

Mária Valéria híd 518m. 1894-ben kezdték építeni. Tervezője  Feketeházy János

Képtalálat a következőre: „Mária valéria híd”
Mária Valéria híd

Megyeri híd 1862m. Épült: 2008. Tervező Hunyadi Mátyás

Image result for megyeri híd
Megyeri híd

Ézaki összekötő vasúti híd . 673m. Épült:1896.Az SMc mérnöki tervező és tanácsadó kft. tervezte.

Kapcsolódó kép
Északi összekötő vasúti híd

Árpád híd. 928m. Épült: 1950.  Dr. Széchy Gábor tervezte

Kapcsolódó kép
Árpád híd

Margit híd. 607m.  Épült: 1876.  Ernest Goüin tervezte

Képtalálat a következőre: „Margit híd”
Margit híd

Széchenyi Lánchíd 380m. 1849-ben épült. William Tierney Clark tervezte

Képtalálat a következőre: „Lánchíd”
Lánchíd

Erzsébet híd 378m. 1903-ban épült.  Sávoly Pál tervezte. Képtalálat a következőre: „Erzsébet híd”

Szabadság híd 333m. 1896-ban épült. Feketeházy János tervezteKéptalálat a következőre: „Szabadság híd”

Petőfi híd 378m 1937-ben építették. Álgyai Hubert Pál tervezte

Képtalálat a következőre: „Petőfi híd”
Petőfi híd

Rákóczi Híd 494m 1992-ben épült. Sigrai Tibor tervezte

Kapcsolódó kép
Rákóczi híd

 

Tanulási napló
1 hozzászólás

A mai napon földrajz órával kezdtünk. Átvettük az égtájakat mivel sajnos a nagyrészét elfelejtettem..

Utána megkellet tanulni a megyéknek a székhelyét, illetve ezeknek tudni kell hogy melyik égtájon van. Ezután matekóra volt. A törteket kellet össze adni, kivonni stb.. egymás(ból)sal, ez azonban nem ment olyan gördülékenyen mivel ezt is szégyenszemre elfelejtettem, no meg közben a macska bele telepedett az ölembe, a kutya meg a lábamat nyaldosta közben. Amint ezek az órák meglvoltak megebédeltem és fölmentem az apukámhoz a mikrokontroller klubra. Ma még csak a ledeket piszkáltuk mert sokáig nem voltam és ebből az okból kifolyólag ezt is elfelejtettem de azért a nagyrészére emlékeztem. És most pedig itt vagyok és írom ezt a kis szöveget.

rgb led piszkáló nyomógombbal:

 

#define blueray 4
#define creepy 3
#define piroska 2
#define gomb 5
#define Gled 6
void setup() {

pinMode (blueray, OUTPUT);
pinMode (creepy, OUTPUT);
pinMode (piroska, OUTPUT);
pinMode ( gomb, INPUT);
digitalWrite ( gomb, HIGH);
pinMode ( Gled, OUTPUT);
}

void nyomi()

{
while ( digitalRead (gomb) )
{
digitalWrite ( Gled, LOW);
}
while (! digitalRead (gomb) )
{
digitalWrite ( Gled, HIGH);
}
digitalWrite ( Gled, LOW);

}

void loop() {

digitalWrite ( blueray,HIGH);
nyomi();
digitalWrite ( blueray, LOW);
digitalWrite ( creepy, HIGH);
nyomi();
digitalWrite ( creepy, LOW);
digitalWrite ( piroska, HIGH);
nyomi();
digitalWrite( piroska, LOW);
}

 

Egyéb

A szélesfarkú halfarkas

Hozzászólás most!

Előfordulása: Eurázsia és Észak-Amerika hidegebb részein honos.

Image result for Észak-Amerika tundra
Észak-Amerikai tundra

Hosszútávú vonuló, telelni szubtrópusi és trópusi helyekre megy.

Megjelenése: Testhossza 45-51 centiméter. Szárnyfesztávolsága 126-138 cm. Testsúlya  600-900  gramm.

Image result for Szélesfarkú halfarkas
Szélesfarkú halfarkas repülés közben

Életmódja: Kedvenc csemegéje a lemming, de mivel rablómadár elveszi a sirályok zsákmányait és fiókáit.

Szaporodása: Tojásait kisseb mélyedésekbe rakja. A fészke nagy részét sáslevelek teszik ki, de itt meglehet találni még sok limlomot.

Image result for Szélesfarkú halfarkas fióka
Halfarkas fészke egy tojással meg egy fiókával

Töbnyire két tojást rak, melyeken a tójó és a hím felváltva 25-27 napig kotlik. Az ifjú halfarkasok 31-32 naposan repülnek ki a szülői fészekből.

Image result for Szélesfarkú halfarkas fióka
Halfarkas mama vagy papa ül a fészkén

 

Hazai előfordulása: Hazánkban Magyarországon elég ritka. Aki halfarkast akar látni az júniustól novemberig keresheti eredményesen ( mivel az évnek csak ezen részén lehet vele találkozni).

Magyarországon lészült kép a szélesfarkú halfarkasról

Köszönöm hogy elolvastad remélem tetszett  🙂 .

Egyéb

A kakapó

1 hozzászólás

 

Előfordulása: Új-Zéland környékén él.

Képtalálat a következőre: „új zéland”
Új-Zéland

Régebben sziklás területeken élt, azonban ez a populáció szinte teljesen kihalt, ezért onnan és annak környékéről elvitték a kakapókat más szigetekre (Codfish-sziget, Anchor-sziget, Little Barrier-sziget). Itt nem sziklákon élnek hanem sűrű fás részen. Sajnos itt sem maradt belőlük sok mert betelepítettek ide mindenféle kisebb ragadozókat ami az itteni populációt is majdem teljesen kiirtotta. Ezért elvitték innen ezeket a ragadozókat és a kakapókat védelembe vették.

Képtalálat a következőre: „kakapó”
Kakapó

Megjelenése: Csőre kifejezetten erős, vaskos. Magasabb mint amilyen hosszú. Lába erős és izmos. A szárnya rövid lekerekített. Tollazata lágy. Testtömege max. 3,5 kiló. Színe olajzöld. Bár röpképtelen ennek ellenére siklórepülésben 100 métert is megtud tenni. 

Képtalálat a következőre: „kakapó”
Kakapó

Életmódja: Éjszaka eszik és párzik. Étrendje bogyókból hajtásokból áll de ha kell megeszi a gyíkokat is.

Szaporodása: A párzási időszak decembertől februárig tart. A fogamzó képes nőstények ilyenkor keresik fel a hímeket és párzanak velük, majd megy a dolgára. Fák gyökerei alatti fészkében rakja le 2-4 tojását.

Kapcsolódó kép
Kakapó tojás

Ez a faj leginkább azért halt ki mert a fiókáji nem szoktak hozzá a ragadozókhoz és amikor észre vettek egyet hangosan sipákolni kezdtek ezzel elárulva búvó helyüket. 

Képtalálat a következőre: „kakapó tojás”
A kakapó mama és fiókája
Állatok, Tanulási napló, Természetismeret

A Bükki Nemzeti Park

6 hozzászólás

Földrajz: A Bükk hegység a Északi-középhegység része. Kakukk tojásnak számít a többi hegy között mert nem vulkáni eredetű, hanem mészkő hegység. A mészkő hegységek a földkéreg mozgása miatt felszínre jött tengeri üledékből képződtek.

Image result for bükk hegység
A Bükk Hegység

A meszes vázú állatok váza az, amiből a mészkő lesz. Ebben a Nemzeti parkban legalább 500 barlang van, és azok közül sok cseppkő barlang. Bár nincsen tava, se folyója, számtalan hegyi patak csörgedezik itt, aminek közelében él a vízicickány,

Image result for Vízicickány
Vízicickány

és az alpesi gőte.

Image result for alpesi gőte
Alpesi gőte

Növényvilága: A Bükknek 95 százalékát erdő borítja. A Bükknek egy nagyon erdős részén 180-200 éves bükkfák is élnek. Erre felé él egy elég ritka orchieda fajta a boldogasszony papucsa.

Image result for boldog asszony papucsa
Boldogasszony papucsa

De itt él még sok orchieda faj például a vitézvirág, az erdei ujjas kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, és végül de nem utolsó sorban a csőrös nőszőfű

Image result for csőrös nőszőfű
Csőrös nőszőfű

( 53 orchieda faj él itt, én csak néhányat említettem meg azok közül). Ezen a helyen mint mindenhol Magyarországon fokozott védelmet élveznek az orchideák.

Állatvilága: A Bükkben számtalan állat él én ezek közül csak néhányat említek meg. A Bükkben lévő állatok közül ezek a kedvenceim:fehérhátú fakopáncs,

Related image
Fehérhátú fakopáncs

kövirigó, európai hiúz, farkas, muflon,

Image result for muflon
Muflon

gímszarvas, kígyászölyv, kis őrgébics, vadmacska, havasi tűzlepke,

Image result for havasi tűzlepke
Havasi tűzlepke

sebes pisztráng, parlagi sas, kerecsensólyom,

Image result for kerecsensólyom
Kerecsensólyom

havasi cincér, sárgahasú unka,

Image result for sárgahasú unka
Sárgahasú unka

uhu, gyepi béka.

Mint mindig most is leírom hogy remélem nem lett szedett-vedett, ha nem lett az, vagy úgy vélitek hogy érdekes dolgokat írok akkor nyugodtan leírhatjátok a véleményeteket ( persze csak akkor ha nem pocskondiáztok) ennyit akartam mondani, sziasztok 🙂 .

Tanulási napló, Természetismeret

Hortobágyi Nemzeti Park

2 hozzászólás

Földrajzi helyzete: Területe több megyére is kiterjed. Legnagyobb része a Hortobágy tájegységen fekszik. Ez Közép-Európa legnagyobb füves pusztája.

Növényvilága: A Hortobágyon megél sok szép növény, például a tündérrózsa, boglárka, nagy ezerjófű, vízi rucaöröm, és a békatutaj. A száraz pusztát sziki őszirózsa

Képtalálat a következőre: „Őszirózsa”
Őszirózsa

és sóvirág ékesíti.

Állatvilága: Az ártéri erdők valóságos gémhadseregeknek adnak otthont. De ez a hely nem csak a gémekről híres, hanem további ritka madarairól, például a rózsás gödényről, a kékvércséről, a borzas gödényről, a flamingóról, és végül, de nem utolsó sorban a parlagi sasról. Ami viszont szerintem a legérdekesebb, az az, hogy itt fészkelt először a pusztai ölyv.

Képtalálat a következőre: „pusztai ölyv”
Pusztai ölyv

Egyébként még itt megtalálható a túzok. A többi állat pedig szinte mindenhol megtalálható. Viszlát 🙂 .

Bocsánat ha egy kicsit szedett vedett.

 

Tanulási napló, Természetismeret

A Kiskunsági Nemzeti Park

Hozzászólás most!

A Kiskunsági Nemzeti Park nem egy részből összeálló Nemzeti Park, hanem több kisebb nagyobb részecskéből áll össze.

Növényzete: Fűzligetek, láperdők, ősborókás, nyár, fűz, a lápos vidéken nád, mocsári gólyahír,

Image result for mocsári gólyahír
Mocsári gólyahír

sárga nőszirom.

Image result for ugartyúk
Ugartyúk

Állatvilága: Fülemüle, vadgerle, barátposzáta, egerészölyv, túzok, gólya, ugartyúk, széki lile, nagy kócsag, réticsík.

Tenyésztett állatok a szürke marha, racka juh, mangalica sertés.

Domborzata: Általában lapos, itt-ott vándorló homokbuckák jelentik a változatosságot. Fontosabb területei Bugac, Apajpuszta, Fülöpszállás környéke.

A leglátogatottabb nevezetessége a Bugaci Pásztormúzem. Az itt kiállításra kerülő tárgyak közül a legérdekesebbek a csíkos-, gulyás- és pásztor mesterség használati tárgyai.

Régebben a csíkászsást külön halászati ágazatnak tartották. Mára ez a mesterség kihalt mert a csík halfajta állománya jelentősen megcsappant az élőhely visszaszorulása miatt.

Image result for réti csík
Réti csík

Minden, ami rólam publikus… no, meg amit Ti írtok…