Egyéb kategória bejegyzései

Felfedezők napja

2018.3.28.-án ellátogattunk a millenárisba ahol megrendezésre került a Felfedezők napja. 2 előadást néztünk meg, az első egy vulkános előadás volt amiben arról volt szó hogy a föld klímájára milyen hatással voltak a vulkán kitörések. A klíma  változással a legnagyobb hatással a vulkáni por volt, ami a légkörbe kerülve sokáig lecsökkentette a földet érő napsugárzás erejét. A kitörés után előfordult hogy néhány napig teljes sötétségben maradt a vulkán néhány 100 km-es körzetében a föld felszín. A grafikon a Föld légkörének az átlátszatlanságát  mutatja. Megfigyelhető, hogy a vulkánkitörések után az optikai mélység (egyzerűsítve az átlátszatlanság)  jelentősen megnőtt.

A vulkáni por pedig hosszú hónapokig megmaradt a légkörben. Az éves átlag hőmérséklet a nagyobb kitörések alkalmával közel 1 celsius fokot is csökkent, ami a statisztikákat tekintve nagyon nagy érték

A légkörbe került kéndioxid a sztratoszférában nagyon sokáig megmarad és globális hőmérséklet csökkentő hatása miatt a globális felmelegés elleni küzdelem egyik eszközeként is szóba került.
Az előadás arra próbált rávilágítani hogy a múltbeli vulkán kitörések tanulmányozásával jobban megérthetjük a jelenlegi felmelegedés lehetséges okait.

A másik előadás a marskutatásról szólt. Az előadó a chillei Atacama sivatagba tett expedíciójáról számolt be.  Azért ment az Atacama sivatgba mert a környezeti viszontagságai nagyon hasonlítanak a marsi körülményekhez: nagy a hőingadozás, nagyon száraz a levegő, a víz a föld felszín alatt a fagyott állapotban található, nappal elolvad éjszaka megfagy ami folytonos talajmozgást eredményez.

 

Képtalálat a következőre: „Atacama sivatag”
Atacama sivatag
Képtalálat a következőre: „Mars felszín”
Mars felszíne

És részt vettünk még  a láthatatlan kiállításon is. Először kipróbáltuk a bray írógépet amivel nem sokra mentem. Ezután bementünk a láthatatlan kiállításra ahol ki kellet tapogatnunk a dolgokat. Az egyik részen szobrok voltak ahol ki kellet találni hogy kit/mit ábrázol az a szobor amit épp szorongatunk. Meg a másik ami még említésre méltó az a büfé volt ahol ki kellet találni hogy milyen pénz érme van a kezünkben, amit ha nem tudtunk ki találni a vezető elmondta hogy milyen pénz van a kezünkben, ja és lehetett venni sport szeletet,balaton szeletet, kólát, kinleyt, és vizet.

Képtalálat a következőre: „Black”
A láthatatlan kiállítás

 

 

 

 

 

 

Fák külső megjelenése

A fák jellemző külső tulajdonságai:

a levél alakja
a levél széle
a levél kapcsolata az ághoz
a levél elhelyezkedése
a törzs színe és mintázata
bizonyos fák esetében a  gyökérzet föld felletti része

 

Mangrove
Mocsári ciprus (Mártonvásár)
Image result for vácrátóti arborétum fenyő fajták
Ficus Magnolioides gyökere ( vácrátóti arborétum)
Fenyőfa tűlevél ( Erdőkertes)

 

Borostyán, érdekessége ha támasztékot talál és tud futni, akkor 3 karéjos formájú leveleket növeszt, ha nincs támaszték levelei szív alakúak és termést is csak ekkor hoz ( Erdőkertes)
Borostyán támaszték nélkül ( Erdőkertes)
Nyugati ostorfa, levele tojásdad, fűrészes szélű, levélkapcsolata nyeles, a levelek átellenesen szórt állásúak. Két ivarú virágai egylakiak. ( Erdőkertes)

 

Borbolya, levele lándzsás, levélkapcsolat: örvös, két ivarú virágai vannak, egylaki ( Erdőkertes)
Nyírfa, kérge repedezett, színe fehéres ( Erdőkertes)
Dió, kérge repedezett ( Erdőkertes)

 

Nyugati ostorfa, kérge barázdás ( Erdőkertes)
Keleti tuja, virágai egyivarú egylakiak ( Erdőkertes)
Jellegzetes fa korona alakok: fenyő, juhar ( Erdőkertes)
Hársfa jellegzetes koronája ( Erdőkertes)
Jegenye nyárfa jellegzetes koronája ( Erdőkertes)
Jellegzetes fenyő korona ( Erdőkertes)
Nyugati ostorfa a kert végében ( Erdőkertes)

Hidak

Komáromi Erzsébet híd:414 m  1891-ben kezdték építeni. Feketeházy János tervezte

Képtalálat a következőre: „komáromi erzsébet híd”
Komáromi Erzsébet híd

Mária Valéria híd 518m. 1894-ben kezdték építeni. Tervezője  Feketeházy János

Képtalálat a következőre: „Mária valéria híd”
Mária Valéria híd

Megyeri híd 1862m. Épült: 2008. Tervező Hunyadi Mátyás

Image result for megyeri híd
Megyeri híd

Ézaki összekötő vasúti híd . 673m. Épült:1896.Az SMc mérnöki tervező és tanácsadó kft. tervezte.

Kapcsolódó kép
Északi összekötő vasúti híd

Árpád híd. 928m. Épült: 1950.  Dr. Széchy Gábor tervezte

Kapcsolódó kép
Árpád híd

Margit híd. 607m.  Épült: 1876.  Ernest Goüin tervezte

Képtalálat a következőre: „Margit híd”
Margit híd

Széchenyi Lánchíd 380m. 1849-ben épült. William Tierney Clark tervezte

Képtalálat a következőre: „Lánchíd”
Lánchíd

Erzsébet híd 378m. 1903-ban épült.  Sávoly Pál tervezte. Képtalálat a következőre: „Erzsébet híd”

Szabadság híd 333m. 1896-ban épült. Feketeházy János tervezteKéptalálat a következőre: „Szabadság híd”

Petőfi híd 378m 1937-ben építették. Álgyai Hubert Pál tervezte

Képtalálat a következőre: „Petőfi híd”
Petőfi híd

Rákóczi Híd 494m 1992-ben épült. Sigrai Tibor tervezte

Kapcsolódó kép
Rákóczi híd

 

A szélesfarkú halfarkas

Előfordulása: Eurázsia és Észak-Amerika hidegebb részein honos.

Image result for Észak-Amerika tundra
Észak-Amerikai tundra

Hosszútávú vonuló, telelni szubtrópusi és trópusi helyekre megy.

Megjelenése: Testhossza 45-51 centiméter. Szárnyfesztávolsága 126-138 cm. Testsúlya  600-900  gramm.

Image result for Szélesfarkú halfarkas
Szélesfarkú halfarkas repülés közben

Életmódja: Kedvenc csemegéje a lemming, de mivel rablómadár elveszi a sirályok zsákmányait és fiókáit.

Szaporodása: Tojásait kisseb mélyedésekbe rakja. A fészke nagy részét sáslevelek teszik ki, de itt meglehet találni még sok limlomot.

Image result for Szélesfarkú halfarkas fióka
Halfarkas fészke egy tojással meg egy fiókával

Töbnyire két tojást rak, melyeken a tójó és a hím felváltva 25-27 napig kotlik. Az ifjú halfarkasok 31-32 naposan repülnek ki a szülői fészekből.

Image result for Szélesfarkú halfarkas fióka
Halfarkas mama vagy papa ül a fészkén

 

Hazai előfordulása: Hazánkban Magyarországon elég ritka. Aki halfarkast akar látni az júniustól novemberig keresheti eredményesen ( mivel az évnek csak ezen részén lehet vele találkozni).

Magyarországon lészült kép a szélesfarkú halfarkasról

Köszönöm hogy elolvastad remélem tetszett  🙂 .

A kakapó

 

Előfordulása: Új-Zéland környékén él.

Képtalálat a következőre: „új zéland”
Új-Zéland

Régebben sziklás területeken élt, azonban ez a populáció szinte teljesen kihalt, ezért onnan és annak környékéről elvitték a kakapókat más szigetekre (Codfish-sziget, Anchor-sziget, Little Barrier-sziget). Itt nem sziklákon élnek hanem sűrű fás részen. Sajnos itt sem maradt belőlük sok mert betelepítettek ide mindenféle kisebb ragadozókat ami az itteni populációt is majdem teljesen kiirtotta. Ezért elvitték innen ezeket a ragadozókat és a kakapókat védelembe vették.

Képtalálat a következőre: „kakapó”
Kakapó

Megjelenése: Csőre kifejezetten erős, vaskos. Magasabb mint amilyen hosszú. Lába erős és izmos. A szárnya rövid lekerekített. Tollazata lágy. Testtömege max. 3,5 kiló. Színe olajzöld. Bár röpképtelen ennek ellenére siklórepülésben 100 métert is megtud tenni. 

Képtalálat a következőre: „kakapó”
Kakapó

Életmódja: Éjszaka eszik és párzik. Étrendje bogyókból hajtásokból áll de ha kell megeszi a gyíkokat is.

Szaporodása: A párzási időszak decembertől februárig tart. A fogamzó képes nőstények ilyenkor keresik fel a hímeket és párzanak velük, majd megy a dolgára. Fák gyökerei alatti fészkében rakja le 2-4 tojását.

Kapcsolódó kép
Kakapó tojás

Ez a faj leginkább azért halt ki mert a fiókáji nem szoktak hozzá a ragadozókhoz és amikor észre vettek egyet hangosan sipákolni kezdtek ezzel elárulva búvó helyüket. 

Képtalálat a következőre: „kakapó tojás”
A kakapó mama és fiókája

Arany lándzsakígyó

Megjelenése: Átlagos hossza 70, de akár 118cm-es is lehet. Méregfogai nagyok, akár a vastag ruhát is keresztül tudja úgy döfni hogy áldozatába elegendő mérget fecskendezzen. A többi lándzsa kígyótól eltérően marás után nem ereszti el áldozatát mert nem találja meg, így hát kénytelen fogva tartani áldozatát addig amíg meg nem hal. Színe halványsárga barna árnyalattal.

Szaporodása: Elevven szülő, 2-10 kis kígyót hoz a világra.

Életmód: Hazájában kisseb emlősök hiányában madarakat kell ennie.

Mérge: A legveszélyeseb kígyók egyike. Nagyon erős, véralvadást okozó izom-és sejtméreg, mely megbénítja áldozatát, akinél vérzékenység és szövethalás következik be.

Ismételten bocsánatot kérek amiért ilyen rövid lett nem is mondom miért úgy is csak egy kifogás lenne.

Képek:  Képtalálat a következőre: „arany lándzsakígyó”

Képtalálat a következőre: „arany lándzsakígyó”

Mexikói axolotl

Megjelenése: 35-40 cm de akár 45cm is lehet. Ez az állat még 25 évig is elél. Érdekessége a széles feje két oldalán található több pár kopoltyú, mely felnőtt, ivarérett korára is megmarad. Az axolotlnek a természetben általában fekete vagy szürke színe van.

Táplálkozása: Szürkületkor les a zsákmányára. Rákokat, kisebb halakat, rovarokat, és kétéltűeket eszik. Kannibál hajlamai vannak. Élelmét szaglásával keresi.

Elnevezése: Az axolotl elnevezés a Nahuatl nyelvből származik. A legelfogadottabb elemzés Xolothoz köti aki a halál és egyben újjá születés kutya alakú megtestesítője. Jelentése vízi kutya.

Regeneráció: A kétéltűek között általános hogy képesek vissza növeszteni a testrészeiket. Ezért senki nem lepődik meg azon hogy a Mexikói axolotl is képes a regenerálásra. Ők is vissza növeszteni lábaikat, farkukat és több belső szervüket.Sőt meg a szívüknek és agyuknak egy részét is vissza tudják növeszteni (akárcsak mint a gyík a farkát). A vissza nőtt testrészek vagy belsőségek teljesen épek és használhatók.

Betegségek: Mindenképp változatos étrend kell neki mert az elégtelen túl zsíros táplálkozás problémákat okoz. A végtag vesztett egyedeket külön kell választani a többitől és nagyon hideg vízbe rakni.

képek:

Orchidea

Azért választottam az orchideákat mert nagyon különleges növények. Vannak talajlakó és fán élő, korhadék lakó változatai. Az orchideák a Földön található növények legnépesebb családja.

Szinte mindenhol megtalálhatóak kivéve a sivatagokat és a sarkvidékeket. A Magyországon élő orchidea féléket kosbornak hívják és mindegyikük talajlakó. Ezek a növények fokozottan védettek.

Azért van erre szükség mert egyre szűkül az életterük. A Veresegyházi Pamut-tó környékén megélnek ezek a növények. A Pamut-tó és a mellete levő fenyves között elterülő sík terület az Orchideás-rét. A tó közelsége miatt a föld állandóan nedves és ezért nagyon jó élőhely az orchideáknak. A leggyakoribb a mocsári nőszőfű és a hússzinű ujjaskosbor. Az előbbi érdekessége az, hogy a virágok beporzását a hangyák végzik. Nagyon érdekes, hogy az orchideák csak bizonyos gombákkal szimbiózisban szaporodnak természetes élőhelyükön.

Nagyon sok hibrid faj is létezik amiket gyönyörű virágaikért termesztenek. Sokan a virágokat meg is eszik. Kevesen tudják hogy a mindenki által ismert vanília egy orchidea fajnak a termése.

Az orchideák mérete nagyon változatos, mint ahogy a színük is. Sokan a növények királyának tartják őket.

képek: