A fák jellemző külső tulajdonságai:
a levél alakja
a levél széle
a levél kapcsolata az ághoz
a levél elhelyezkedése
a törzs színe és mintázata
bizonyos fák esetében a gyökérzet föld felletti része
Fák külső megjelenése
Tanulási napló kategória bejegyzései
A mai napon földrajz órával kezdtünk. Átvettük az égtájakat mivel sajnos a nagyrészét elfelejtettem..
Utána megkellet tanulni a megyéknek a székhelyét, illetve ezeknek tudni kell hogy melyik égtájon van. Ezután matekóra volt. A törteket kellet össze adni, kivonni stb.. egymás(ból)sal, ez azonban nem ment olyan gördülékenyen mivel ezt is szégyenszemre elfelejtettem, no meg közben a macska bele telepedett az ölembe, a kutya meg a lábamat nyaldosta közben. Amint ezek az órák meglvoltak megebédeltem és fölmentem az apukámhoz a mikrokontroller klubra. Ma még csak a ledeket piszkáltuk mert sokáig nem voltam és ebből az okból kifolyólag ezt is elfelejtettem de azért a nagyrészére emlékeztem. És most pedig itt vagyok és írom ezt a kis szöveget.
rgb led piszkáló nyomógombbal:
#define blueray 4
#define creepy 3
#define piroska 2
#define gomb 5
#define Gled 6
void setup() {
pinMode (blueray, OUTPUT);
pinMode (creepy, OUTPUT);
pinMode (piroska, OUTPUT);
pinMode ( gomb, INPUT);
digitalWrite ( gomb, HIGH);
pinMode ( Gled, OUTPUT);
}
void nyomi()
{
while ( digitalRead (gomb) )
{
digitalWrite ( Gled, LOW);
}
while (! digitalRead (gomb) )
{
digitalWrite ( Gled, HIGH);
}
digitalWrite ( Gled, LOW);
}
void loop() {
digitalWrite ( blueray,HIGH);
nyomi();
digitalWrite ( blueray, LOW);
digitalWrite ( creepy, HIGH);
nyomi();
digitalWrite ( creepy, LOW);
digitalWrite ( piroska, HIGH);
nyomi();
digitalWrite( piroska, LOW);
}
A Bükki Nemzeti Park
Földrajz: A Bükk hegység a Északi-középhegység része. Kakukk tojásnak számít a többi hegy között mert nem vulkáni eredetű, hanem mészkő hegység. A mészkő hegységek a földkéreg mozgása miatt felszínre jött tengeri üledékből képződtek.
A meszes vázú állatok váza az, amiből a mészkő lesz. Ebben a Nemzeti parkban legalább 500 barlang van, és azok közül sok cseppkő barlang. Bár nincsen tava, se folyója, számtalan hegyi patak csörgedezik itt, aminek közelében él a vízicickány,
és az alpesi gőte.
Növényvilága: A Bükknek 95 százalékát erdő borítja. A Bükknek egy nagyon erdős részén 180-200 éves bükkfák is élnek. Erre felé él egy elég ritka orchieda fajta a boldogasszony papucsa.
De itt él még sok orchieda faj például a vitézvirág, az erdei ujjas kosbor, a hússzínű ujjaskosbor, és végül de nem utolsó sorban a csőrös nőszőfű
( 53 orchieda faj él itt, én csak néhányat említettem meg azok közül). Ezen a helyen mint mindenhol Magyarországon fokozott védelmet élveznek az orchideák.
Állatvilága: A Bükkben számtalan állat él én ezek közül csak néhányat említek meg. A Bükkben lévő állatok közül ezek a kedvenceim:fehérhátú fakopáncs,
kövirigó, európai hiúz, farkas, muflon,
gímszarvas, kígyászölyv, kis őrgébics, vadmacska, havasi tűzlepke,
sebes pisztráng, parlagi sas, kerecsensólyom,
havasi cincér, sárgahasú unka,
uhu, gyepi béka.
Mint mindig most is leírom hogy remélem nem lett szedett-vedett, ha nem lett az, vagy úgy vélitek hogy érdekes dolgokat írok akkor nyugodtan leírhatjátok a véleményeteket ( persze csak akkor ha nem pocskondiáztok) ennyit akartam mondani, sziasztok 🙂 .
Hortobágyi Nemzeti Park
Földrajzi helyzete: Területe több megyére is kiterjed. Legnagyobb része a Hortobágy tájegységen fekszik. Ez Közép-Európa legnagyobb füves pusztája.
Növényvilága: A Hortobágyon megél sok szép növény, például a tündérrózsa, boglárka, nagy ezerjófű, vízi rucaöröm, és a békatutaj. A száraz pusztát sziki őszirózsa
és sóvirág ékesíti.
Állatvilága: Az ártéri erdők valóságos gémhadseregeknek adnak otthont. De ez a hely nem csak a gémekről híres, hanem további ritka madarairól, például a rózsás gödényről, a kékvércséről, a borzas gödényről, a flamingóról, és végül, de nem utolsó sorban a parlagi sasról. Ami viszont szerintem a legérdekesebb, az az, hogy itt fészkelt először a pusztai ölyv.
Egyébként még itt megtalálható a túzok. A többi állat pedig szinte mindenhol megtalálható. Viszlát 🙂 .
Bocsánat ha egy kicsit szedett vedett.
A Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti Park nem egy részből összeálló Nemzeti Park, hanem több kisebb nagyobb részecskéből áll össze.
Növényzete: Fűzligetek, láperdők, ősborókás, nyár, fűz, a lápos vidéken nád, mocsári gólyahír,
sárga nőszirom.
Állatvilága: Fülemüle, vadgerle, barátposzáta, egerészölyv, túzok, gólya, ugartyúk, széki lile, nagy kócsag, réticsík.
Tenyésztett állatok a szürke marha, racka juh, mangalica sertés.
Domborzata: Általában lapos, itt-ott vándorló homokbuckák jelentik a változatosságot. Fontosabb területei Bugac, Apajpuszta, Fülöpszállás környéke.
A leglátogatottabb nevezetessége a Bugaci Pásztormúzem. Az itt kiállításra kerülő tárgyak közül a legérdekesebbek a csíkos-, gulyás- és pásztor mesterség használati tárgyai.
Régebben a csíkászsást külön halászati ágazatnak tartották. Mára ez a mesterség kihalt mert a csík halfajta állománya jelentősen megcsappant az élőhely visszaszorulása miatt.
Az Őrségi Nemzeti Park
Területe két nagyobb tájegység, az Őrség és a Vendvidék határán fekszik. Vízben igen gazdag, sok forrás és patak csörgedezik itt.
A gyönyörű táj, a sok állat szinte szólítva hívja azokat, akik szeretnek kirándulni. De ezen a helyen nemcsak a szép természet jó, hanem az erdei iskola is, ahová bizonyára szívesen járnak a természetbarát gyerekek.
A nagy fenyvesek jellegzetes növényei a boróka, a fekete- és kék áfonya, meg a kissé furcsa nevű szőrös nyír. A tölgyesek és bükkösök gyakori virága a kakasmandikó, és az erdei ciklámen. De itt található a ritka struccharaszt is.
A lassúbb folyású patakok csermelyek otthont adnak egy védett de nem annyira ritka állatnak, az alpesi gőtének. De a víz közelében láthatunk más állatokat is. Például a személyes kedvenceimet a madarakat, ugyanis itt lehet látni fekete gólyát, ami nem annyira ritka, hanem inkább rejtőzködő. Viszont itt lehet más madarakat is látni, például süvöltőt, keresztcsőrűt. Ez a hely az otthona még egy rejtőzködő állatnak, a vidrának.
Ennyi lett volna ez a kis kedvcsináló iromány, remélem jó lett 🙂 .
Képek: 
A mi hazánk: Magyarország
Írj kirándulásra biztató ismertetőket Magyarország nemzeti parkjairól, érdekesebb tájegységeiről!
Mit tartalmazzon egy-egy ismertető?
Földrajzi elhelyezkedés
Domborzat
Természetes vizek
Állat- és növényvilág (emeld ki az érdekesebb élőlényeket!)
Az ott élőkről érdekességek
Történelmi események
A tankönyvben mindent megtalálsz, de ha kedved van hozzá, keress információkat a neten is! 5 ilyen cikket várok tőled írásban, naponta egyet, beleértve a mai napot is. A neked legkedvesebb helyről gyűjts be minden általad fontosnak tartott információt és tarts nekünk róla egy fényképekkel illusztrált kiselőadást. Kíváncsian várjuk 🙂
Házi állat
| Ruben | Csani | Domi | Márton András | ||||
| Emlős: | 4 | 3 | 0 | 3 | Összesen: | 10 | |
| Madár: | 2 | 4 | 5 | 128 | Összesen: | 139 | |
| Hüllő: | 6 | 1 | 6 | 2 | Összesen: | 15 | |
| Rovar: | 2 | 0 | 3 | 0 | Összesen: | 5 | |
| Pók: | 2 | 1 | 0 | 1 | Összesen: | 4 | |
| Hal: | 6 | 3 | 1 | 3 | Összesen: | 13 | |
| Összes állat: | 186 |
Táblázatkezelő feladatok
Nagy nehezen összeállt a videó a LibreOffice Calc használatáról.
Itt található a video.
Itt pedig az elkészült táblázat. Töltsd le, nézd meg, alakítgasd, csinálj újat!
Matek: szúnyogháló
Szia Ruben!
A tavaly őszi ablakfestés után a régi szúnyogháló nem került vissza az ablakodra. Ideje pótolni, mert lassan, ugyan, de végre megjött a jó idő. Ráadásul sok-sok eső is esett, a szúnyogok nem kis örömére. Petéiket lerakták az egyre melegedő pocsolyákba, kisebb állóvizekbe.
Hamarosan szúnyog-invázióra készülhetünk. Holnap elmegyünk szúnyoghálót venni, csak ki kellene számolni, hogy a te ablakodra mekkora kell. Az ablakszárnyak szélessége 8 dm, magasságuk 15 dm.
Mennyi szúnyoghálót kell vennünk, ha mindkét ablakszárnyat be akarjuk fedni szúnyoghálóval?
Most csak a területre vagyok kíváncsi, hogy tudjam, nagyjából mennyibe fog kerülni. Holnap pontosan utánanézünk, hogy milyen méretű szúnyoghálókat lehet kapni és akkor majd pontosítjuk a számítást.